Az Európai Bíróság friss ítélete szerint ellentétes az európai joggal a magyar szén-dioxid-kvótaadó, a kiskeradó ügyében pedig szintén ebből az álláspontból kiindulva nyújtott be keresetet hazánk ellen az Európai Bizottság április végén. Előbbi százmilliárdos, utóbbi ezermilliárdos nagyságrendű lyukat üthet a magyar költségvetésen, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, ami alapján évekre visszamenően kell visszafizetni a jogtalanul beszedett adót.

Még lehet tippelni ingyenes AdóTotó játékunkon, amelynek főnyereménye egy Apple MacBook Neo! A totószelvény itt érhető el.

Kitöltési határidő: május 8. éjfél!

Folytatjuk az esélylatolgatást, vagyis kísérletünket arra, hogy a kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megjósoljuk, milyen adórendszert érintő változásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Milyen szerepe lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak az adórendszerben? Hogyan érdemes hozzányúlni a helyi iparűzési adó szabályaihoz? Mi lesz a szolidaritási hozzájárulással? Mikor lesz új adóegyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között? Az Alkotmánybíróság visszakapja-e felülvizsgálati jogát az adótörvények kapcsán? Kétrészes adásunk második felében alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat, a végén pedig mi is kitöltöttük adótótó nyereményjátékunk szelvényét.

A nyereményjáték részletei honlapunkon olvashatók: https://nyugtaval.hu/2026/04/24/merre-tovabb-magyar-adorendszer-2-resz/

A kormányváltást megelőzően kísérletet teszünk arra, hogy a jövőbe lássunk. A kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megpróbáljuk megjósolni, milyen adórendszerbeli változásokra, eltolódásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Maradnak-e az alacsony jövedelemadók? Lesz-e áfakulcs csökkentés? Milyen formában vezetik be a vagyonadót? Újra kiterjesztik-e a KATA adózást? Mi lesz az SZJA-kedvezményekkel? Kétrészes adásunk első felében alapvetően ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, egyben egy adótótó nyereményjátékra invitáljuk hallgatóinkat.

A játék részletei hivatalos honlapunkon, az adás bejegyzésébe olvashatók:

https://nyugtaval.hu/2026/04/19/merre-tovabb-magyar-adorendszer-1-resz/

Nyeremények:

1. helyezett: 1 db Apple MacBook Neo laptop
2. helyezett: 1 db 100 ezer forintos üdülési utalvány
3. helyezett: 1 db 50 ezer forintos üdülési utalvány

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint február végéig 2106 milliárd forintra emelkedett az államháztartási hiány, ami az éves hiánycél közel fele. Riasztó adat, hogy az áfabevételek alig nőttek, a tranzakciós illetékből származó bevétel pedig csökkent is tavalyhoz képest, ami a gazdaság lassulására utal. Nagy valószínűséggel egy újraírt költségvetéssel és nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni az évet.

Az adás összes témája:

• Januárban még pluszban zárt, februárban már borult a büdzsé
• Választás előtt nincs adócsökkentés: nehéz helyzetben a kis benzinkutak
• Késedelmes számlák, nem elveszett áfalevonás: iránymutató EUB-ítélet közösségi beszerzéseknél
• Befektetői per rázza meg az auditpiacot: a BDO ítélet új korszakot nyithat
• Meta „location fee”: felár, ami megdrágítja a kampányokat

A védett ár bevezetése mellett a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az uniós minimumszintre csökkentette, hogy megfelelő árrést biztosítson a nagykereskedők és a kiskereskedők számára. De mi az oka annak, hogy a nemzetközi olajárrobbanás ellenére az üzemanyagok áfatartalma továbbra is változatlan? Milyen mozgásteret ad Magyarországnak az uniós szabályozás e tekintetben?

Az adás összes témája:

• A kormány az EU-s minimumszintre vitte le az üzemanyagok jövedéki adóját
• Publikus a NAV 2026-os ellenőrzési terve
• Megálljt parancsolt a Trump importvámjainak az amerikai Legfelsőbb Bíróság
• Nemzetközi vagyonadó körkép
• A KPMG 14%-os AI‑árkedvezményt kényszerített ki saját auditorától

Az EU által elfogadott ViDA-csomag pár éven belül földrengésszerű változásokat fog generálni a vállalkozások életében. A benne foglalt intézkedések teljesen átalakítják a számlázást és a kapcsolódó adatszolgáltatást, emellett a cégek számlabefogadási- és feldolgozási folyamatait is új alapokra helyezik. Jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás, ugyanakkor búcsúzunk a hibrid számláktól. Különadásunkban Czöndör Szabolccsal, a NAV Központi Irányítás főosztályvezetőjével (Adószakmai Innovációs Főosztály) beszélgettünk a ViDA magyarországi implementációjáról és annak fontosabb mérföldköveiről.

A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.

Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni?

Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.

Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.

Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.

4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.