Április 11. nem csak egy dátum a naptárban, hanem egy nap, amikor a versek tényleg megszólalnak. József Attila születésnapján 1964 óta minden évben lerójuk tiszteletünket a magyar líra előtt.

A mostani alkalommal olyan alkotókat hívtunk meg, akik a 21. század nyelvén írnak, gondolkodnak és reagálnak a világra. Bánfalvi Samu, a Késelés Villával beszélgetéssorozat társmoderátora, szerkesztője, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és Seres Lili Hanna költő irodalmár Forró Bence moderálásával beszélgetett a „líra múltjáról, jelenéről és jövőjéről”. Mit jelent ma verset írni? Milyen új trendek formálják a lírát napjainkban? Hogyan marad élő a költészet, és miként talál utat a mai közönséghez?

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Trokán Nóra otthon van a színpadon és a kamera előtt, megfordult hazai és nemzetközi produkciókban, feltűnt A tanár című sorozatban, a Sárkányok Kabul felett című filmben, sőt, a The Witcherben (Vaják) is. Tehetségét 2015-ben Junior Prima díjjal ismerték el.

De Nóra több, mint szerepek sorozata. Imád fotózni, legújabb, Mielőtt című gyűjteménye a színpadra lépés előtti törékeny pillanatokról mesél. Énekel, lovagol és hippológiát tanult, mi több, filmszínészeket oktat a lóval való bánásmódról. Magyar, görög és egyiptomi gyökereiből építkezik, miközben gondolkodása, érzékenysége és alkotói szemlélete mélyen európai.

Mit jelent ma európainak lenni? Hogyan formálja a kultúra, az utazás, a sokféleség egy művész identitását? És mit visz magával ebből a színpadra – és azon túl? Az Én Európám estjén Trokán Nórával Gyárfás Dorka beszélgetett görög-magyar identitásól, európaiságról színészetről.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Dolgozunk, családot tartunk össze, figyelünk másokra, miközben egyre kevesebb tér jut arra, hogy önmagunkkal is őszintén foglalkozzunk. A műsorvezető-író évtizedek óta beszél ezekről a kérdésekről. Nem kész válaszokat kínál, hanem segít megérteni, mi történik velünk – nőként, anyaként, társként, nagymamaként, vagy éppen egy új életszakasz küszöbén állva.

A nőnap „nem a virágokról szól, hanem azokról a tapasztalatokról, amikből erőt meríthetünk saját mindennapi zsonglőrködésünkhöz”. Fontos, hogy egy nő hogyan áll hozzá ehhez az ünnephez, hiszen az formálja az életében lévő férfiak képét is. Gabi számára például nem számít, hogy a férfiak az életében – a férje és a fiai – hoznak-e neki virágot vagy sem. Sokkal fontosabb, hogy a fiainak milyen képe alakult ki a nőkről.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Az európai versenyképesség nem egyetlen tényezőn múlik, hanem egymásra épülő pillérek egész rendszerén. Innováció, korszerű oktatás, a humán tőke fejlesztése, a termelékenység növelése, digitális átállás, dekarbonizáció – mindez együtt alkotja azt a stabil környezetet, amely az EU gazdasági erejének és fenntartható jövőjének alapja.

Az egyre kiszámíthatatlanabb globális környezet szokatlanul komoly kihívás elé állítja az EU gazdaságát, és Magyarország az uniós rendszer részeként szintén megérzi ezt a nyomást. Milyen irányba haladjunk, hogy fokozzuk versenyképességünket?

Inotai Edit beszélgetőpartnerei Gyenes Zoltán (Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága), Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár, Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

A kétezres évek jellemzője az online tartalmak szinte folyamatos fogyasztása, és ennek következménye, hogy az elmúlt évtizedek során a felnőttek és a gyerekek életében is háttérbe szorultak a könyvek és az olvasás. A hatás ugyanakkor kettős: az online kommunikáció szerencsére a különböző trendek gyors elterjedését is megkönnyítette, és ezen trendek egyike az utóbbi pár évben az olvasás megújuló népszerűsítése lett: ismét divatba jöttek a könyvklubok, töretlen sikert aratnak a könyvfesztiválok, és úgy tűnik, újra egyre többen vesznek a kezükbe könyvet.

Minek köszönhető mindez? Hogyan változtak az olvasási szokásaink, és milyen műfajok hódítanak a fiatalok körében? Minderről Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő, dalszerző, Lakatos Levente író, könyvkiadó, Szabados Ágnes, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója, olvasásnépszerűsítő, a Libertine Könyvesbolt és Könyvkiadó tulajdonosa és Tóth Maja könyves influenszer, olvasásnépszerűsítő (majakonyvajanloi) beszélgetett Forró Bence házigazdával az Európa Pontban.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

A gyerekvállalás – vagyis annak hiánya – egész Európában demográfiai kihívást jelent. Kevés a gyerek, öregszik a társadalom, a dolgozó generációk terhei pedig egyre nagyobbak. Az EU is igyekszik a maga eszközeivel támogatni a gyerekes családokat, de a lényegi szabályozás továbbra is a tagállamok kezében van.

Az első gyerekek születése egyre későbbre tolódik: ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani, hiszen pont a felgyorsult és iparosodott társadalom teremtette meg azokat a körülményeket, amelyek miatt a mai fiatalok nem érzik a gyermekvállalás szükségességét.

A gyerekvállalás egyszerre személyes, érzelmekkel tarkított és erősen megosztó társadalmi téma. Ezt a feszültséget igyekezett megtörni Csorba Lóránt, a Lóci játszik zenekar frontembere, kétgyermekes édesapa, Joó Kinga, az Európai Nagycsaládos Szövetség (ELFAC) alelnöke, Rácz Laura Rebecca, a Tudatosan gyermektelenek című könyv szerzője és Suhai Niki (FullAnyuuuu), a modern anyaság egyik aktív magyar hangja. A moderátor Forró Bence volt, és ahogy a meghívottak listájából várható volt, a résztvevők is élesen különböző nézeteket képviseltek.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

A sajtószabadság és a független média alapvető értékek – de mit tehet egy újságíró, ha a hatalom korlátozza ezeket? Hogyan lehetünk képesek megfelelően tájékozódni egy ilyen rendszerben? Milyen eszközökkel élhet az EU a gyakorlatban, hogy védje a sajtószabadságot? Erről beszélgetett Bendarzsevszkij Anton a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Fülöp Zsófia, a Lakmusz újságírója, és Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A moderátor Inotai Edit újságíró, a CEID főmunkatársa.

Andrej Pacsobut lengyel-belarusz újságíró, esszéista és aktivista, aki Lukasenka elnök évtizedek óta regnáló, autoriter rezsimjét bíráló írásaival vált ismertté. A 2020-as belarusz választásokat – az eredményt meghamisítva – Lukasenka nyerte, amelynek hatására országszerte tüntetések kezdődtek. A hatóságok erőszakkal reagáltak, több ezer embert, köztük újságírókat is letartóztattak. Pacsobutot 2021-ben vették végleg őrizetbe, majd nyolc év büntetőtáborra ítélték – azóta nem lehet tudni róla.

Mzia Amaglobeli georgiai újságíró, két független grúz médium alapítójaként és korábbi vezetőjeként a szólásszabadság és a kritikus média fontos alakja. A 2024-es georgiai választásokon a kormánypárt vitatott, szabálytalanságokkal terhelt eljárásban nyert, amit az ellenzék és a független média nem ismert el, országos tüntetéshullámot indítva el. Amaglobeli is kivette a részét a tüntetésekből, ezért 2025 januárjában – koholt vádak alapján – őrizetbe vették. Ő lett az ország első női politikai foglya.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Az EU-tagállamok közül sokan évtizedekig elhanyagolták a védelmi beruházásokat, naivan azt gondolva, hogy békére lehet berendezkedni. 2021 óta viszont átlagosan közel 30 százalékkal növelték védelmi költségeiket – de ez messze elmarad az orosz, az amerikai vagy a kínai kiadásokhoz képest. Az Európai Bizottság is lépett: ReArm Europe / Readiness 2030 programja több mint 800 milliárd eurónyi védelmi kiadás mozgósítását javasolja.

Az Európa Pontban Inotai Edit házigazda beszélgetett stratégiai autonómiáról, biztonságpolitikáról és a gazdasági realitásokról Gyarmati Istvánnal, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) elnökével, Siklósi Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, Tálas Péterrel az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársával és Gustaf Winrothtal, az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űrkutatási Főigazgatóság (DG DEFIS) osztályvezetőjével.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/