A kétezres évek jellemzője az online tartalmak szinte folyamatos fogyasztása, és ennek következménye, hogy az elmúlt évtizedek során a felnőttek és a gyerekek életében is háttérbe szorultak a könyvek és az olvasás. A hatás ugyanakkor kettős: az online kommunikáció szerencsére a különböző trendek gyors elterjedését is megkönnyítette, és ezen trendek egyike az utóbbi pár évben az olvasás megújuló népszerűsítése lett: ismét divatba jöttek a könyvklubok, töretlen sikert aratnak a könyvfesztiválok, és úgy tűnik, újra egyre többen vesznek a kezükbe könyvet.

Minek köszönhető mindez? Hogyan változtak az olvasási szokásaink, és milyen műfajok hódítanak a fiatalok körében? Minderről Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő, dalszerző, Lakatos Levente író, könyvkiadó, Szabados Ágnes, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója, olvasásnépszerűsítő, a Libertine Könyvesbolt és Könyvkiadó tulajdonosa és Tóth Maja könyves influenszer, olvasásnépszerűsítő (majakonyvajanloi) beszélgetett Forró Bence házigazdával az Európa Pontban.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

A gyerekvállalás – vagyis annak hiánya – egész Európában demográfiai kihívást jelent. Kevés a gyerek, öregszik a társadalom, a dolgozó generációk terhei pedig egyre nagyobbak. Az EU is igyekszik a maga eszközeivel támogatni a gyerekes családokat, de a lényegi szabályozás továbbra is a tagállamok kezében van.

Az első gyerekek születése egyre későbbre tolódik: ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani, hiszen pont a felgyorsult és iparosodott társadalom teremtette meg azokat a körülményeket, amelyek miatt a mai fiatalok nem érzik a gyermekvállalás szükségességét.

A gyerekvállalás egyszerre személyes, érzelmekkel tarkított és erősen megosztó társadalmi téma. Ezt a feszültséget igyekezett megtörni Csorba Lóránt, a Lóci játszik zenekar frontembere, kétgyermekes édesapa, Joó Kinga, az Európai Nagycsaládos Szövetség (ELFAC) alelnöke, Rácz Laura Rebecca, a Tudatosan gyermektelenek című könyv szerzője és Suhai Niki (FullAnyuuuu), a modern anyaság egyik aktív magyar hangja. A moderátor Forró Bence volt, és ahogy a meghívottak listájából várható volt, a résztvevők is élesen különböző nézeteket képviseltek.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

A sajtószabadság és a független média alapvető értékek – de mit tehet egy újságíró, ha a hatalom korlátozza ezeket? Hogyan lehetünk képesek megfelelően tájékozódni egy ilyen rendszerben? Milyen eszközökkel élhet az EU a gyakorlatban, hogy védje a sajtószabadságot? Erről beszélgetett Bendarzsevszkij Anton a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Fülöp Zsófia, a Lakmusz újságírója, és Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A moderátor Inotai Edit újságíró, a CEID főmunkatársa.

Andrej Pacsobut lengyel-belarusz újságíró, esszéista és aktivista, aki Lukasenka elnök évtizedek óta regnáló, autoriter rezsimjét bíráló írásaival vált ismertté. A 2020-as belarusz választásokat – az eredményt meghamisítva – Lukasenka nyerte, amelynek hatására országszerte tüntetések kezdődtek. A hatóságok erőszakkal reagáltak, több ezer embert, köztük újságírókat is letartóztattak. Pacsobutot 2021-ben vették végleg őrizetbe, majd nyolc év büntetőtáborra ítélték – azóta nem lehet tudni róla.

Mzia Amaglobeli georgiai újságíró, két független grúz médium alapítójaként és korábbi vezetőjeként a szólásszabadság és a kritikus média fontos alakja. A 2024-es georgiai választásokon a kormánypárt vitatott, szabálytalanságokkal terhelt eljárásban nyert, amit az ellenzék és a független média nem ismert el, országos tüntetéshullámot indítva el. Amaglobeli is kivette a részét a tüntetésekből, ezért 2025 januárjában – koholt vádak alapján – őrizetbe vették. Ő lett az ország első női politikai foglya.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Az EU-tagállamok közül sokan évtizedekig elhanyagolták a védelmi beruházásokat, naivan azt gondolva, hogy békére lehet berendezkedni. 2021 óta viszont átlagosan közel 30 százalékkal növelték védelmi költségeiket – de ez messze elmarad az orosz, az amerikai vagy a kínai kiadásokhoz képest. Az Európai Bizottság is lépett: ReArm Europe / Readiness 2030 programja több mint 800 milliárd eurónyi védelmi kiadás mozgósítását javasolja.

Az Európa Pontban Inotai Edit házigazda beszélgetett stratégiai autonómiáról, biztonságpolitikáról és a gazdasági realitásokról Gyarmati Istvánnal, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) elnökével, Siklósi Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, Tálas Péterrel az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársával és Gustaf Winrothtal, az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űrkutatási Főigazgatóság (DG DEFIS) osztályvezetőjével.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

2010 óta szeptemberben az Európai Bizottság elnöke hagyományosan az Európai Parlament képviselői előtt foglalja össze az elmúlt évet, az Unió előtt álló legjelentősebb kihívásokat, és megjelöli a következő időszak prioritásait. Az Unió helyzetéről szóló beszéd (State of the Union) arról szól, hogy az európai víziót hogyan ültessük át a polgárok életére pozitívan ható konkrét cselekvésekbe.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter 2014-2019 között, Balázs Péter korábbi külügyminiszter, a CEU emeritus professzora pedig 2004-ben volt európai uniós biztos. Az Európa Pontban ők elemezték Ursula von der Leyen beszédét. A házigazda Inotai Edit újságíró, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) főmunkatársa.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Donald Trump elnök protekcionista kereskedelempolitikája jelentős feszültségeket kelt a globális gazdaságban. A vámok kivetésével egyre több kézzelfogható jel utal arra, hogy az EU és az USA között is élesednek a kereskedelmi konfliktusok.

Milyen fordulatok várhatók – fokozódik a nyomásgyakorlás, vagy strukturális átalakulás előtt állunk a nemzetközi kereskedelemben? Mely ágazatok lehetnek különösen érzékenyek a változásokra – például az autóipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság vagy az elektronikai szektor –, és miként reagálhatnak ezek az új kihívásokra?

Milyen következményekkel számol Pogátsa Zoltán, Ferkelt Balázs közgazdász, egyetemi docens, Halmai Péter egyetemi tanár, az MTA rendes tagja és Balás Péter közgazdász, volt nagykövet.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Mára már a legtöbben fel tudnánk idézni egy-egy emléket, amikor a klímaváltozás fájó valósággá vált számunkra. Az egyik leginkább érintett terület a mezőgazdaság, és egyre komolyabb a tét: veszélyben vannak a termőföldek, az állattartás, az élelmiszerbiztonság – és mindezzel mindennapi életünk.

Mit tehetünk a helyi közösségek szintjén, mit lehet tenni európai léptékben, és mit jelent mindez a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban? Az Európa Pontban erről beszélgetett Dedák Dalma (WWF Magyarország), Szarvas József színművész, a Tündérkertek mozgalom alapítója és Takács Péter (Európai Bizottság).

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/

Miért szükségszerű, hogy a régi egyensúly felborulásakor születhetnek meg a jövő nagy ötletei? Hogyan működik az innováció valójában, és milyen feltételek szükségesek a sikerességéhez? Az igazán nagy innovációk nem feltétlenül alapulnak hatalmas ötleteken. Néha elég egy korábban nem működő dolgot teljesen új módon összerakni. Hogyan?

Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattunk választ Mérő László matematikus, pszichológus, gondolkodó előadásából.

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/